Határtalanul pályázat

Ebben a tanévben először iskolánk is eredményesen pályázott a Határtalanul pályázaton. Az úti cél a Felvidék volt. Hetedikeseink közül 44-en vehettek részt az utazáson. Három kollégánk - Dóra Zsuzsanna, Szücsné, Németh Melinda és Palko László - kísérték el a gyerekeket. Útjukról készült beszámolót alább olvashatjátok.

Felvidéki kirándulás

felvidek-small.jpg

A Határtalanul pályázat célja, hogy a szomszéd országok magyarságának történelmi, irodalmi emlékhelyeit, épületeit, szokásait megismertesse a diákokkal. Lehetőség van felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki tanulmányi kirándulások közül választani.

Mi Felvidék mellett döntöttünk, amely Szlovákiához tartozik. 2017 októberében oda indultunk el 44 hetedikes tanulóval.

A pályázatnak volt egy előkészítő szakasza. Ennek során a gyerekeket 4 fős csoportba osztottuk, és Felvidék történelméből, irodalmából, hagyományaiból, népszokásaiból kellett nekik kiselőadást készíteniük és megosztaniuk egymással.

A kirándulás során légkondicionált busszal utaztunk, és egy idegenvezető mesélte el a tudnivalókat. Kokova Linián egy ifjúsági szállóban volt a szállásunk, onnan indultunk el mindennap.

Megnéztük a bányavárosokat, ahol a középkorban az aranyat, ezüstöt, rezet bányászták, s készítették belőle a pénzt. A körmöcbányai pénzverdében az első Mátyás-érmék egyikét is megtekinthettük. Másnap Alsósztregovára kirándultunk, Madách Imre kúriájába. Életének bemutatása mellett egy interaktív kiállítás segítette Az ember tragédiája című művének megértését. A napot a füleki várban zártuk, mely a Thököly-féle felkelés fontos helyszíne volt. A Tátra hófödte csúcsaiban is gyönyörködhettünk, majd Lőcsére indultunk. A városháza számos filmben szerepel, de ezek nem adhatják vissza teljesen a szépségét. A mellette álló szégyenketrecbe főleg bűnös asszonyokat zártak. Ezután a szepesi várban, Szlovákia legnagyobb várromában tettünk sétát, ahol Mátyás király korabeli fegyverek, kínzókamra, fürdőhelyiségek tették érdekesebbé a látogatást.

Az utolsó napunkon meglátogattunk egy szlovákiai magyar iskolát Rimaszombatban. Az igazgatóhelyettes asszony mesélt az oktatásuk érdekességeitől. Tanulóinkra azt volt a legnagyobb hatással, hogy ott az ötös osztályzat az egyes, és az egyes az ötös. Bemehettünk két osztály órájára, a felsősökkel meg is ismerkedhettünk, beszélgethettünk. Majd Kassára indultunk. Ott a legtöbb időt a Rodostó-házban töltöttük, mely II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mása. A fejedelem ebédlőjét, számos, saját kezűleg faragott tárgyát, trónszékét is megcsodálhattuk. Az esti órákban érkeztünk vissza Budapestre.

A pályázat lezárásaként megosztottuk élményeinket a hatodikos diákokkal, rendeztünk egy kiállítást a gyerekek által útközben megoldott feladatokból, az idegenvezetőtől hallott történeteket meséltük el nekik. Nagy hatással volt ez rájuk, és remélik, hogy nekik is sikerül jövőre nyerni a pályázaton.

Dóra Zsuzsanna, magyar-történelem szakos tanár

Élménybeszámoló a 7. b-s Koltai Laura tollából:

Az egész kirándulásunk nagyon jó volt, de a legjobb résznek az Ótátrafüreden tett látogatásunk bizonyult. Mikor a buszból kiszálltunk, olyan volt, mintha egy mesevilágban lennénk. Mosolyogva néztem a hósapkás óriást, a Tátrát, és az is mintha mosolyogva nézett volna vissza rám. Megnéztük a Grand Hotelt. A falu szintén szép volt, számos hotellé alakított házat néztünk meg. A hotel mellől elengedtek minket kicsit vásárolgatni és járkálni a környéken. Én és pár barátnőm a cukrászda felé vettük az irányt. Ezután teli hassal indultunk el felkutatni az összes szuvenírboltot. A vásárlás után a busz kikanyarodott a parkolóból, de még az elindulás után is az előttünk tornyosuló magaslatot bámultam, s közben megpróbáltam odafigyelni az idegenvezető történeteire is. Az óriási hegység egyre kisebb és kisebb lett, majd végül teljesen eltűnt a házak között.

iskolaban-felvidek.jpg